7. Mit rejt a bozót?
Egyéb oldalak > Tanösvény
Mit rejt a bozót?
Jelenleg a tanösvény 7. állomásán állsz. Ha körülnézel, láthatod, bármelyik évszakban is vagyunk, hogy körülötted sokféle növény él. A BASHE süllő tanösvény közvetlen környezete, bármennyire is szeretnénk, sajnos nem őshonos, háborítatlan vízparti növénytársulás. A beépített területeken gyakori, hogy invazív növényfajok jelennek meg pl. a kertekből kivadulva (pl.orgona). Sajnos a tanösvény területét sitt- és szemétlerakóhelyként is használták, ameddig a pályázat keretében megtisztítottuk. A következőkben, a teljesség igénye nélkül bemutatunk néhány növényfajt a környék flórájából. (A flóra egy terület (jelen esetben a Balatonfelvidék) teljes, elsősorban őshonos növényzete.
Ez a mérsékelten meleg és mérsékelten száraz, a parti és a feltöltődő részein nádasokkal és síklápokkal keretezett sekély tómedence értékes növény- és állatvilággal rendelkezik. Az alábbi élőhelyek különböztethetők meg: nyílt víz, fenék, nádas és vízpart, éles határ azonban köztük nem vonható. A nyílt vízi életközösségekre a plankton-szervezetek a legjellemzőbbek. Egyesek aljzaton, mások a nádszálak bevonatán, kövek, műtárgyak felületén élnek. A vízben gyakoriak a különböző hínártársulások, hínarasok. Elterjedtebb fajaik pl. a bojtos békalencse, a rucaöröm, a békaliliom, a kanadai átokhínár. A tó parti zónájában az elmúlt évezredek alatt változó nagyságú és változatos fajösszetételű nádasok (sásokkal, gyékényfélékkel) alakultak ki, amelyek a különböző emberi beavatkozások - pl. lecsapolások miatt - hol kisebb, hol nagyobb területtel bírtak. A tó nádasainak összterülete manapság nem éri el 1100 hektárt, de a nádasoknak mégis jelentős a természet- és környezetvédelmi, valamint a tájképi és gazdasági szerepe (pl. a szárazföld és víz határán un. szegélytársulás alakul ki; fontos élőhely (növény, madár, hüllő, kétéltű, stb.); fontos táplálkozóhely; jó „partvédő mű”: véd a hullámzástól, széltől, elhabolás ellen; a szárazföld felől jó „biofilter”: a szárazföld felőli stresszek ellen, megközelítés ellen véd, az eutrofizálódás sebességét csökkenti, a nád gazdaságilag értékesíthető stb.). A part menti még természetes állapotúnak tekinthető területeken, nádasokban védett növények is élnek. Ezek közül feltétlenül említést érdemel a gázló, a lápi boglárka és különböző orchidea-fajok jelenléte. Néhány legjelentősebb invazív növényfajok közül: zöld juhar (Acer negundo), bálványfa (Ailanthus altissima), gyalogakác (Amorpha fruticosa), közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca), süntök (chinocystis lobata), keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), japán, cseh és szahalini óriáskeserűfű (Fallopia japonica, F.×bohemica, F. sachalinensis), amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), magas aranyvessző (Solidago gigantea), kanadai aranyvessző (Solidago canadensis), fehér akác (obinia pseudoacacia).
Nem ugyanaz!
Gyakran, helytelenül, három, a parti sávban élő növényfajt is egységesen nádnak nevezünk. A tanösvény tágabb környezetében mindhárom megtalálható. A három, "nádast" alkotó növényfaj:
nád
sás
gyékény
Források:
https://aquapet.hu/
https://hu.wikibooks.org/wiki/N%C3%B6v%C3%A9nyek
https://kelenvolgyidiszfaiskola.lapunk.hu/mocsari-sas-carex-acutiformis-1183264
Hínár a Balatonban (Fotó: Krausz Andrea)