8. A környék néprajza
Egyéb oldalak > Tanösvény
A környék néprajza
Jelenleg a tanösvény utolsó előtti pontjánál állsz. Ennél a pontnál a Balaton környékének néprajzi érdekességeiről olvashatsz. De mi is az a néprajz?A néprajz a népi kultúra vizsgálatával foglalkozik. A néprajz a hagyományos életmódot folytató népcsoportok mindennapi tárgyait, művészetét valamint hagyománykincseiket felölelő jelenségek elnevezése.
Sajnos a BASHE süllő tanösvény csak néhány elem felcsillantására vállalkozhat. Alább néhány jellegzetes népi viseletet, foglalkozást, mondát mutatunk be:
A Balaton északi és déli partján lakók öltözete közt már a múlt század első felében különbségek jelentkeztek, a Balaton-felvidék népének ruházata már akkor részben a polgárosodás útjára lépett. De meglehetős különbségek voltak a nemes községek és a jobbágyfaluk lakóinak ruházata közt is. A nemes helységekben a férfiak kék, „magyaros” öltözetben jártak, a nők pedig, különösen a fiatalok divatosan, „városiasan” igyekeztek öltözködni. A jobbágy szűrben, ködmönben járt; a férfiviselethez tartozott az ing, a bő, nagy rojtú vászongatya, a nagy karimájú kalap, a bunda vagy a vörös posztórátéttel díszített fehér szűrköpönyeg. A férfiing csak derékig ért. Szerették a minél több szélből készült gatyát. Az ing fölé kék vagy fekete posztómellényt (pruszlikot) húztak, ennek háta zsinórozott volt. A pruszlik fölé került a különböző formájú és nevű kabát, a dolmány és a posztó mándli. Télen hímzett és bőrrátétes birkabőr → ködmönt (kisbundát, bekecset) viseltek. A szűcsipar termékeit jobbára Somogyban készítették. A ködmönt férfi-nő egyformán viselte, különösen a női ködmönök voltak gazdagon hímzettek. A → suba viselése a századfordulón már eltűnőben volt. A legszebb ruhadarab a → cifraszűr volt. A pásztorok még a századfordulón is bocskorban járhattak, de elterjedt a csizmaviselet. – A múlt század közepén a férfiaknál divat volt a hosszú haj, csimbókos hajú férfi még századunk elején is akadt. Változatos volt a kalapviselet, régebben a széles peremű vagy cilinder formájú kalap volt a divatos, ilyent elsősorban pásztorok viseltek. Télen a báránybőr süveg, helyenként a vidrabőr sapka terjedt el. A pásztorviselet részben különbözött a falusiak viseletétől, lényegében azonos volt a → bakonyi pásztorviselettel. – A régi női viselet egy érdekes darabjáról, az asszonyok nagy, asztalkendő módjára összehajtott és az arcot beárnyékoló, hátul a vállra boruló fejkendőjéről legkorábban 1818-ból van adatunk. E mediterrán jellegű női fejviselet a múlt században a Dunántúl nagy részén elterjedt. A péntő (→ pendely) szoknyaszerű fehér vászonruha. Fölé öltötték a szoknyát. A szoknya és pruszlik összedolgozásából lett a köcölle, amelyet már hosszú női inggel viseltek. Később megjelent a női ujjas, a rékli és a kacabajkó. Jobb módú asszonyok prémes mentét hordtak. Bikessy 1820-ból származó, balatonfüredi női viseletet ábrázoló rajzai szerint már akkor elterjedt a színes harisnya s a női félcipő. A bő szoknyás viseletet is hamar a polgárosult szűk szoknya váltotta fel. De a Balaton környékén bizonyos népviseleti rezervátumok találhatók, ahol a régebbi népviselet bizonyos darabjai napjainkig fennmaradtak. Ilyen népviseleti rezervátum Sármellék, Zalavár és környéke, itt megmaradt a bő szoknyás, ingvállas, főkötős viselet. A legszembeszökőbb darab az igen díszes fejkötő.
Régi mesterségek közé tartozott az agyagművesség, pékek, bőrművesség, ékszerkészítés, vadászok, fafaragók, szövő és korongozó munkák. A Balaton-felvidéken a pásztorkodás jelen volt, de még mai napig él ez a mesterség, pásztorművészet is jelen volt.
Számos balatoni mondát tartalmaz a magyar mondakincs, például a tó keletkezéséről, a Balaton nevű harcosról, a magányos óriáslányról, a tihanyi visszhangról, és a kecskekörmökről, amelyeket még néhány évtizeddel ezelőtt is partra mostak a hullámok. Hogy honnan is kaphatta a nevét a Balaton megtudhatjátok ha elolvassátok a mocsárba fulladt násznép tragikus történetét. Talán a legszebb balatoni legendagyűjteményünk Lipták Gábor Aranyhíd és Ezüsthíd című könyvei. A rengeteg monda és legenda mellett találhattok népdalokat is amelyek a Balatonról szólnak. Ilyen például a Széles a Balaton vize, melyet ide kattintva hallgathasz meg!Források:
- www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-neprajzi-lexikon-71DCC/b-71FB5/balaton-melleki-viselet-71FF8/
- Dunántuli - Balatoni népviselet -Hungary | Painting, Watercolor, Art
- https://i.pinimg.com/originals/a0/77/06/a07706e3f491bbfdc4a8209f46820b78.jpg
- www.travelo.hu/balaton/20210624-balatoni-mesek-es-mondak.html
- www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-neprajzi-lexikon-71DCC/b-71FB5/balaton-felvidek-71FF6/
- https://balatonimuzeum.hu/kiallitasok/neprajzi-latvanytar/
- https://magazin.libri.hu/gyerekkonyvek/balaton-mondak-konyvek/
- https://www.youtube.com/watch?v=hy41zl3ag2o