Balatonalmádi Sporthorgász Egyesület

Horgászat

 

20150627_073931

 

A Balatoni Horgászrend változásai 2016-tól

forrás:Balatoni Halgazdálkodási Np.Zrt.

5 új ponttal bővül, és 6 pontban módosul a Balatoni Horgászrend 2016-tól. Felső méretkorlátozás a pontyra, méret- és mennyiségi korlátozás a sügérre, valamint a hármas és kettes horog használatának tilalma a legfontosabb változások.

 

Itt megtekinthető az új horgászrend teljes szövege, az új pontokat és a módosításokat pirossal jelöltük:

Új horgászrendi pontok:

 

16. pont: „Az orrcsúcstól a faroktőig mért 80 cm-nél nagyobb pontyot megtartani TILOS! Az ilyen pontyot a horgász köteles (az esetleges gyors fotózást követően) haladéktalanul és kíméletesen visszaengedni.”

 

Ezzel a szabályponttal egy nemzetközi trendet kívánunk követni. Komoly nemzetközi hír értéke van a nagyponty-horgászok körében annak, hogy egy vízen kötelező jelleggel vissza kell ereszteni a kapitális pontyokat. A 80 cm-es faroktőig mért hossz igen nagy (formától függően 15 kg körüli). Ezzel az intézkedéssel az igazán szép halakat védjük, amelyekkel az átlag balatoni horgász lehet, hogy egész életében nem akad össze. Ilyen kapitális halakat tudatosan, jó eséllyel csak modern (bojlis) módszerrel lehet remélni. Sajnos ezt a módszert azonban nem csak becsületes horgászok űzik, hanem sok olyan horgász is, akik élve vagy halva, de el akarja adni ezeket a gyönyörű állatokat. Aki saját, étkezési célra fog pontyot, az tisztában van vele, hogy egy ilyen öreg hal gasztronómiai értéke összehasonlíthatatlan a kisebb egyedekével.

A javasolt ponttal kapcsolatban 1 db horgász egyesületi elnök írta meg aggályait, a többiek elfogadták. Szerinte inkább 10 kg-ban kellene meghatározni a felső limitet. Azonban a halak védelme érdekében sokkal kíméletesebbnek tartjuk a hosszmérést a súlyméréstől.

Az ilyen kapitális pontyokat jövőre minden balatoni horgásznak vissza kell engednie a Balatonba

17. pont: „Az orrcsúcstól a faroktőig mért 70 cm-nél nagyobb süllőből naponta 1 db tartható meg. A horogra akadó további 70 cm-nél nagyobb süllőt a horgász köteles (az esetleges gyors fotózást követően) haladéktalanul és kíméletesen visszaengedni.”

 

A kapitális süllők nagyobb fokú védelmével is elsősorban a horgászturizmus érdekeit tartjuk szem előtt. Saját magunk és halászati őreink tapasztalata az, hogy a nagy fogasok egyes időszakokban és helyeken nagy csapatban fordulnak elő. Ilyenkor a rátaláló horgászok nagyobb mennyiséget zsákmányolnak belőlük. Másrészt a balatoni süllőállomány egészét tekintve azonban a kapitális egyedek száma alacsony. Ezért ökológiailag is helyesnek tartjuk, hogy a kisebb számú korcsoport egyedeit kisebb mértékben hasznosítsuk. A 70 cm-es süllő 5 kg körüli testtömeggel bír.

Ez a horgászrendi pont a horgászok javaslatára került bele a horgászrendbe. Többen is kérték, hogy ha a ponty kapott felső méretkorlátozást, akkor a süllőnek is adjunk.

A kapitális süllőkből naponta maximum 1 db tartható meg

18. pont: „A sügér legkisebb kifogható mérete 15 cm, melyből naponta összesen 2 kg tartható meg. (A sügér az éves 100 db-os kvótába nem, de a naponta fogható 10 kg egyéb halba beleszámít.)”

 

Sajnos az utóbbi időben egyre gyakrabban találkoztak a halászati őr kollégáink olyan sügérhorgászokkal, akik igyekeztek kihasználni a törvény nyújtotta 10 kg-os fogási lehetőséget, illetve sokan a sügérre „szeméthalként” tekintve a kisebb egyedeket a macskájuknak, vagy csalinak vitték magukkal. Szeretnénk, ha a sügér nálunk is a Nyugat-Európában hasonló megbecsülést kapná meg, hiszen pergető horgászata igen élvezetes, és nagyobb egyedeinek gyakoribbá válása szintén vonzhat vendéghorgászokat a Balatonhoz.

A sügérrel kapcsolatban sok javaslat érkezett hozzánk. A korlátozással mindenki egyet értett, ám volt, aki ettől magasabb méretet, vagy darabszám-korlátozást szeretett volna. De olyanok is akadtak, akik a napi elvihető mennyiséget 3 vagy 5 kg-ban kívánták meghatározni. Úgy gondoljuk, hogy végül kompromisszumos megoldás született.

Ez a horgász idén még elvihetett akár 10 kg-nyi sügért is a Balatonról legálisan

19. pont: „A Balatonon és vízrendszerén fogott menyhalat megtartani TILOS!”

 

Az idei évben megkezdtük a Balatonban őshonos, ám az 1960-as években kipusztult menyhal visszatelepítését a tóba. A menyhalak telepítését az előttünk álló években tervezzük folytatni. Amíg az állomány nem erősödik meg, szeretnénk kérni a horgászokat, hogy kíméletesen bánjanak az esetlegesen horogra akadó menyhallal. Amennyiben mélyre nyelt, a törvényben előírt módon vágják el a szája előtt a zsinórt, és engedjék szabadon. Bízunk benne, hogy néhány év múlva ezt a pontot eltörölhetjük a horgászrendből.

Idén nyáron megkezdtük a menyhal visszatelepítését a Balatonba

20. pont: „Élő vagy holt csalihallal, halszelettel való horgászat esetén kizárólag egy ágú horog használata engedélyezett! Ilyen horgászmódszernél a háromágú és kétágú horog használata a méreten aluli halak védelme érdekében TILOS!”

 

Sajnos a Balatonon „divattá” vált a hármas horoggal fűzött kishalas, nyeletős süllőzés (ú.n. „boglári módszer”). Ennél a kegyetlen módszernél kevés esélye marad a halnak, alkalmazását indokolatlannak és nemkívánatosnak tartjuk.

A tavalyi évben megemeltük 5 cm-rel a süllő méretkorlátozását. Ekkor vetődött fel a horgászok részéről, hogy ezzel a méreten aluli halak egy része el fog pusztulni. Ennek oka azonban nem a hal megfogásában és visszaengedésében keresendő, hanem a nyeletésben. Ezt támasztják alá saját tapasztalataink, valamint a pergető horgászversenyek eredményei, ahol a szájszélben megakadt nagyszámú hal gond nélkül éli túl a horgásszal való találkozást.
Teljesen más azonban a helyzet akkor, ha a horgász benyeleti a horgot a süllővel! A ragadozók erős, csontos szájszéle igen nehezen sérül, hiszen nap mint nap csontokat tör, tüskés halakat eszik vele. A horog ütötte seb igen gyorsan begyógyul. Viszont a lágy garat rész annál sérülékenyebb, ha odáig nyeletik a horgot, az életveszélyt jelent a hal számára. Ekkor is van esélye még a halnak a túlélésre, ha a törvényi szabályozásnak megfelelően elvágja a horgász a hal szája előtt a zsinórt és úgy engedi szabadon. Hollandiában azért lehetséges 50 cm-es méretkorlátozást adni a süllőnek, mert a horgászok nem alkalmazzák a nyeletést.
Tehát ha tehetnénk igazából nem a horog típust, hanem a nyeletést tiltanánk be, de sajnos ez teljességgel ellenőrizhetetlen lenne. Ezért próbáljuk a horgászokat informálni, hogy a süllő ugyanolyan hatékonysággal megfogható nyeletés nélkül is, emellett pedig tiltjuk a hármas horgot, hiszen ha a horgász benyelette a méreten aluli süllőt, annak a belevágott egyes horoggal a torkában sokkal nagyobb esélye van a túlélésre, mint a drillinggel.

A javaslattal a horgász egyesületek többsége egyet értett, de akadt néhány egyesület, akik kérték, a csukázás vagy a harcsázás esetén lehessen továbbra is hármas horgot használni. Ebben az esetben azonban a szabály ellenőrizhetetlen lenne, továbbá úgy gondoljuk, hogy mindegyik ragadozó hal eredményesen megakasztható egyes horoggal is, ha a megfelelő méretet és horogtípust választjuk meg.

Ha a megfelelő horogtípust és méretet választjuk meg, az egyes horog is elegendő

Módosított horgászrendi pontok:

(Több kisebb módosítást nem, csak a jelentősebb tartalmi módosításokat magyarázzuk.)

 

3. pont: Az itt olvasható új mondat a horgász konferencián hangzott el javaslatként egy jegyértékesítő egyesület részéről. Így megelőzhetők egyes visszaélések.

 

6. pont: Itt egyértelműsítettük, hogy az áprilisi csónakos tilalom idején az északi part kedvezményezett 50 m-es parti sávjában nem csak csónakból, hanem stégről is szabad horgászni. Ezt eddig is így volt, de a megfogalmazás félreértésre adott okot.

 

26. pont: A módosításra azért került sor, mert előfordult, hogy több horgász közös szákban tárolta a halát, ez visszaélésekre adott lehetőséget, így próbálkoztak a napi 3 db-os limit kijátszásával.

 

27. pont: Az „időszaki jegy” azt jelöli, hogy 2016-tól az éves mellett nem csak heti, hanem három napos jeggyel is szabad majd behúzva horgászni. Az idei év tapasztalatai igazolták, hogy a déli part esetében a begyaloglós módszert gyakorló horgászok hasonlóan jó lehetőséggel tudták elérni a nagytestű halakat, mint az északi parton horgászó, de már behúzós horgászrend hatálya alá eső horgászok. Mivel az eddigi horgászrend lehetőséget adott arra, hogy a begyalogolva, majd dobva vízbe juttatott végszerelék ne minősüljön behúzásnak, így a módszert gyakorló horgászokra nem vonatkozott a behúzós horgászrend. Ezzel egyrészt előnyt élveztek az északi parton horgászókkal szemben, ahol a mélyebb víz miatt nincs lehetőség ezen módszer gyakorlására, másrészt lehetőséget adott a nagytestű halak célzott horgászatára úgy, hogy azok elvitelét behúzós horgászrendi pont szabályozta volna. Azzal, hogy a begyaloglós módszer a következő évtől behúzásnak minősül, a nagytestű halak nagyobb védelmet kapnak. Gondoltunk az aszályos időjárásra is, így alacsony vízszint esetén gyakorolható normál jeggyel is a begyaloglós módszer. A horgász egyesületek egyet értettek a javaslattal, a kedvezményt lehetővé tevő vízszint kapcsán mi eredetileg 70 cm-t javasoltunk, egyes egyesületek pedig 90 cm-t kértek, így alakult ki a kompromisszumos 80 cm.

 

28. pont: A halgazdálkodási törvény rendelkezik a felszerelések felügyeletéről. A törvénynek megfelelve, gyakorlati szempontokat is figyelembe véve módosítottuk a horgászrendi pontot. A felügyelet nélkül hagyás kérdésköre a behúzós horgászok kapcsán okozott problémákat. Ezzel a ponttal igyekszünk tisztába tenni a helyzetet, amely minden balatoni horgászra egységesen érvényes, függetlenül attól, hogy behúzós jegye van, vagy sem.

29. pont: A korábbi 100 m-t változtattuk meg 200 m-re. Az oka, hogy ha egy kikötő mólójánál telepítünk, a móló vége is beletartozzon még a korlátozásba. Idén ezzel kapcsolatban volt negatív tapasztalatunk.
Egy horgász egyesület részéről kérték, hogy több napra és több km-re kiterjedő tilalmat írjunk elő a haltelepítések helyén. Erre azért nem került sor, mert az őszi haltelepítési szezon során, amikor három hónapon át szinte minden munkanapon van telepítés összesen 22 helyszínen, előfordulhatna, hogy hetekre tilos lenne a fél Balatonon horgászni. Úgy tapasztaltuk és a haljelöléses vizsgálatok is igazolják, hogy a telepítések helyéről a telepített halak már másnapra több km-es távolságban szétúsznak, ezért jelen korlátozást megfelelőnek tartjuk.

Ez úton is szeretnénk megköszönni minden Kedves Horgásztársunk segítségét, aki észrevételeivel, javaslataival segítette munkánkat, akár támogatta, akár ellenezte egyes javaslatainkat!

Tovább az eszköztárra