6. Csupán halfogás?
Egyéb oldalak > Tanösvény
Csupán halfogás?
Most a 6. állomásnál állsz. Mivel a BASHE süllő tanösvény nevében is szerepel a Balatonalmádi Sporthorgász Egyesület neve, fontos tudnod, hogy ezt a tanösvényt horgászok hozták létre. Ezért természetesen megérdemel egy állomást a horgászat! A címben megfogalmazott kérdésre tömör választ adunk: Nem! A horgászat nem csak a halfogásról, a zsákmány elfogyasztásáról szól. Éppen annyira a természetről, annak védelméről, a vízi élővilág megismeréséről, a halak védelméről, a pihenésről, barátságokról, kikapcsolódásról. Ha nagyon hivatalosak akarunk lenni: a horgászat rekreációs tevékenység. Tudtad, hogy Magyarországon 900.000 fő közelében van az igazolt, engedéllyel rendelkező horgászok száma? És azt, hogy a magyar horgászválogatottak (merthogy több szakág van, több válogatottal) több világbajnoki címet és világbajnoki helyezést nyertek már az elmúlt években, megelőzve olyan, ebben a sportban világklasszis országokat, mint Olaszország, Nagy Britannia, Franciaország?
Hány halfaj él a Balatonban? Nem egyszerű a válasz, mert vannak hibridek, két halfaj összeívásából származó halfajok is a tóban, továbbá élnek őshonos, idegenhonos és invazív fajok is. A legpontosabb választ a Balatoni Limnológiai Kutatóintézettől kaphatjuk, ahol többek között a balatoni halak életével, szokásaival kapcsolatos kutatások is zajlanak:
"A Balatonban jelenleg 35 halfaj és a hibrid busa alkotja a halállományt. Emellett az északi part mentén gyakori a bodorka és a dévérkeszeg hibridje, illetve a tó nyugati részének nyíltvízén ritkábban találkozhatunk még a küsz és a dévérkeszeg hibrid egyedeivel is. Jelenleg 18 őshonos halfaj és 6 idegenhonos halfaj rendelkezik biztosan önfenntartó állománnyal a Balatonban. További külső forrásból történő bejutás nélkül, az itt nem szaporodó, nagyon hosszú életű angolna várhatóan egy évszázad alatt tűnhet végleg el a tóból. További 8 őshonos fajnak vélhetően nincs a tóban belső szaporulata, csak besodrodó/felvándorló egyedeikkel találkozhatunk. A 9 idegenhonos halfajból a három gébfaj a Duna vízgyűjtőjén folyó terjedésük révén spontán betelepülőnek tekinthető. Minthogy jelenlegi ismereteink szerint, talán még nem rendelkezik belső szaporulattal az idegenhonos busa és amur (Ctenopharyngodon idella) sem, így felelős halgazdálkodás mellett lehet esély a kiszorulásukra."
Ezek közül nem minden fajt foghatják ki a a horgászok. A horgászható fajok nagy részét méretkorlátozás és tilalmi idő is védi. Vannak olyan halfajok, pl. a menyhal, melyet egyáltalán nem szabad megtartani.
Ha te is horgász vagy, itt egy csomó tippet olvashatsz a balatoni horgászattal kapcsolatban!